Facebook Instagram Youtube

A dunaparti „bringasztráda” és a gyalogosok „ellentéteiről” adtunk elő a Budavári Önkormányzatban

A dunaparti „bringasztráda” és a gyalogosok „ellentéteiről” adtunk elő a Budavári Önkormányzatban
2019.11.15
Tegnap este az I. kerületi Önkormányzatban mutattam be a budai rakparti kerékpárút történetét, problémáit és megoldási javaslatainkat. Kiemeltem, hogy a „gyalogos – kerékpáros ellentétek” helyett az azokat okozó valódi okokkal foglalkozzunk. Ez a köztérhasználat aránytalansága: a sok helyet foglaló autók Budapest egyik legértékesebb közterületén évek óta változatlan, sőt néhol egyre szűkebb helyre szorítják az egyre nagyobb gyalogos és kerékpáros forgalmat. A megoldást a közterület igazságosabb, a törvényeknek és Budapest stratégiájának megfelelő újraosztása jelentené. A szakmai találkozón a Lánchíd „megnyitásáról” is beszélgettünk – a cikkből kiderül, hogy mit értünk ez alatt!

Tegnap este az I. kerületi Önkormányzatban mutattam be a budai rakparti kerékpárút történetét, problémáit és megoldási javaslatainkat. Kiemeltem, hogy a „gyalogos – kerékpáros ellentétek” helyett az azokat okozó valódi okokkal foglalkozzunk. Ez a köztérhasználat aránytalansága: a sok helyet foglaló autók Budapest egyik legértékesebb közterületén évek óta változatlan, sőt néhol egyre szűkebb helyre szorítják az egyre nagyobb gyalogos és kerékpáros forgalmat. A megoldást a közterület igazságosabb, a törvényeknek és Budapest stratégiájának megfelelő újraosztása jelentené. A szakmai találkozón a Lánchíd „megnyitásáról” is beszélgettünk – a cikkből kiderül, hogy mit értünk ez alatt!

Fotó: Bicyclize

A Budapest Kör város- és közlekedéstervező, építész, urbanista, művészettörténész tagjai több, az I. kerületet érintő kérdést vitattak meg V. Naszályi Márta polgármester és a kerület alpolgármestereinek társaságában. Szó volt a Vár kormányzati negyeddé alakításával járó funkcionális és építészeti, valamint közlekedésterhelési kérdésekről.

Hosszabban beszélgettünk az I. kerület autóforgalmának és parkolási nyomásának, a világörökségi alsó rakpart P+R-ként való használatának pazarló jellegéről és a Lánchíd jövőjéről. A vitában felhívtam a figyelmet arra, hogy a Lánchíd valószínűleg nem lenne tökéletes gyalogos híd az útpálya zárt jellege miatt. Kiemeltem, hogy a Lánchíd autóforgalom előtti lezárása valójában a híd megnyitását jelentené. A végre akadálytalanul haladni képes buszokkal és taxikkal, a kerékpározás vonzóbbá válásával és a biciklis nyomás alól felszabaduló járdák átjárhatóbbá válásával a jelenleginél több ember jutna át a Lánchídon. Ehhez fontos, hogy ne autókban, hanem emberekben számoljuk a közlekedést – emeltem ki. Ezzel az I. és V. kerület is fellélegezhetne az autóforgalom nyomásának egy része alól.

A Kerékpárosklub azt javasolja, hogy a felújítás előtt kezdje el Budapest tesztelni, mi történne a Lánchíd autók előtti lezárása és a fenntartható közlekedési módok átjárásának biztosítása esetén – először egyes hétvégéken, majd az iskolai szünetben hétköznapokon is. Azt is fontos lenne megmérni, hogyan alakul a közlekedés és köztérhasználat a felújítás alatti teljes lezárás során, az eredmények pedig megalapozhatnák a híd felújítás utáni forgalomtechnikáját. Ugyanis ez a megoldás olcsó, csupán táblázással járna.

  • Itt laksz és segítenél? Csatlakozz Bel-budai területi szervezetünkhöz! Facebook oldal itt.

A rakparti problémák és megoldásai

A Budapest Kör szervezői A dunaparti bringasztráda és a gyalogosok ellentétei címet adták az előadásnak, én viszont piros idézőjelbe tettem a bringasztráda és az ellentét szavakat. Ugyanis ez az előírásoknak sem megfelelő szűk gyalog-kerékpárút nem hasonlítható a nyugat-európai bringasztrádákhoz. Az ellentétek pedig – bár a gyalogosok és kerékpározók között látszanak -, valójában az autózás térigényéből fakadnak – miközben a kis helyet foglaló környezetbarát közlekedési módokat előbbi miatt szűk helyre terelik.

Fontos kiemelni, hogy a kijelölt kerékpárút nem csak a különböző – közlekedési, szabadidős, turisztikai – igényeknek, hanem az előírásoknak sem felel meg..

A rakpartról tartott előadásomban kiemeltem, hogy a ’90-es évek elején kijelölt Petőfi híd és Margit híd közötti szakasz nagy része szinte változatlanul, viszont a gyalogos és kerékpáros forgalom egyre nagyobb. Bár több helyen szétválasztották a gyalogos és biciklis közlekedést, de az utóbbi években jelentős szakaszokon is szűkítették – az Erzsébet híd alatt 160 centire! – a felületeket az autózás számára fenntartott sávok és parkolóhelyek miatt.

Bemutattam az egyes szakaszok problémáit, a Kerékpárosklub megoldási javaslatait és a Duna-part „kicserélhetetlenségét”. Véleményünk szerint a belvárosi autóforgalom és parkolók számára fenntartott hely szakaszosan eltérő megoldásokkal átadható lenne a kis helyigényű, környezetbarát és egészséges gyalogos-kerékpáros forgalomnak, ezzel teljesítve Budapest stratégiai céljait, törvényi kötelességeit és jelentősen enyhítené a közlekedők közti konfliktusokat.

Korábbi anyagaink a témában:

 

Halász Áron
Magyar Kerékpárosklub szóvivő, elnökhelyettes

 

Maradjunk kapcsolatban!

Ha nem szeretnél lemaradni budapesti híreinkről, iratkozz fel riadóhírlevelünkre, aktivista Facebook csoportunkba, I bike Budapest Facebook oldalunkra és Instagramunkra! Országos területi szervezeteink elérhetőségeit itt találod.

 


Tetszett a cikk?

A Kerékpárosklub azért dolgozik, hogy bringa- és emberbarát településeink legyenek. Ez csak a Te támogatásoddal lehetséges.

Hogyan segíthetsz?

Oszd meg a cikket, ha egyetértesz céljainkkal!

 

Kapcsolódó hírek

15%-kal több kerékpározót mértek Budapesten 2020-ban, decemberben 61%-kal többet, mint egy éve

A BKK öt, nyilvánosan elérhető adatokat mutató kerékpárszámlálóján 15 %-kal nagyobb forgalmat mértek 2020-ban, mint 2019-ben. A 2020-ban összesen mért 2.771.710. kerékpározó rekord azóta, hogy egyszerre öt helyen mérik a biciklis forgalmat. A bicikliutak és sávok aszfaltjába telepített detektorok felett még télen is többen kerékpároztak: a 2019 decemberi biciklis forgalmat már 2020 december közepén túlszárnyalták a budapestiek, a bringás forgalom télen nőtt leginkább 2019-hez képest. A Csepelre vezető Weiss Manfréd úton mérték a legnagyobb éves (26%-os) növekedést, a budai rakparton pedig 2020-ban mértek először 1 milliónál több kerékpározót számoltak. Munkanapokon és munkaszüneti napokon is nőtt a kerékpáros forgalom, ami az otthoni munkavégzés, az oktatási intézmények és vendéglátóhelyek bezárása mellett kiemelkedő.

2021.01.11 |  aron
Így lett kerékpársáv a Nagykörúton és más fontos főútvonalakon

2020 legnagyobb és leghíresebb hazai kerékpárosbarát fejlesztése a nagykörúti kerékpársáv volt. A régóta várt, belvárosi kerületeket összekötő kerékpársávok tesztüzemét a tavaszi koronavírus-járvány elkerüléséhez kapcsolódóan indították el, majd a népszerűségét látva kisebb változtatásokkal ősszel meg is tartották. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan ért be több évtized várakozása, milyen volt a fogadtatása, miken vitáztunk és milyen lehetőséget ad a Nagykörút jövőjének, ezzel Budapestnek ez a kétszer két, olcsón és gyorsan kivitelezett sárga csík. A történet nem csak a Nagykörútra érvényes, akkor is érdemes elolvasnod visszaemlékezésünket, ha nem a környéken élsz, mert a tapasztalatok máshol is hasznosak lehetnek.

2020.12.29 |  aron
Itt találod Budapest és környéke kerékpárboltjainak térképét

Térképre tettük Budapest bringaboltjait és szervizeit. Jó böngészést!

2021.02.03 |  aron